Bibó István 

Zsidókérdés Magyarországon 1944 után 

(1992) 

 

Részletek Bibó István tanulmányából 

Felolvassa: Gábor Miklós 

 

Az itt közölt tanulmány előzménye egy jó évtizeddel korábbra, a Márciusi Front megalakulásához nyúlik vissza. Bibó, barátjával, Erdei Ferenccel együtt, már akkor javasolta, hogy az 1937. március 15-én megjelenő kiáltványban a baloldali népi ifjúság új szervezete 

foglaljon állást a zsidókérdésben. Ezt azonban a belső egyetértés hiánya miatt akkor nem sikerült elérniök. 

A hazai zsidóság sorsa Bibót a háború alatt szorongások és aggodalmak közepette mindvégig foglalkoztatta. Azt előre látta, hogy a szörnyű élmények, a kölcsönös tragédia ellenére, a zsidókérdés és az antiszemitizmus a háború után sem fog egy csapásra eltűnni. Ugyanakkor - sejtésével, prognózisával ellentétben - az ittmaradt, a sorsközösséget 

vállaló zsidóság nagy többségét jóval kevésbé töltötte el a 

feltételezett erős, számonkérő zsidó öntudat, de a magyar társadalom szellemi elitje sem végezte el az általa szükségesnek tartott önvizsgálatot a történtek miatt, amelyeknek passzív szemlélője volt. Bibó úgy érezte, ebből kettős veszély is származhat. Elsősorban és főként az, hogy a magyar szellemi vezető réteg e történetileg és lélektanilag kiváló pillanatot elmulasztván, túl hamar és könnyen jut el az önfelmentéshez, ahelyett hogy önkritikusan feltárná az 

antiszemitizmus okait és gyökereit. Következésképpen a lappangva továbbélő zsidóellenes előítélet az új rendszerrel azonosuló és benne fontos pozíciókat betöltő zsidók miatt az egész demokráciát a zsidósággal fogja azonosítani. Aggályait alátámasztották a háború után több helyütt fellobbant antiszemita megnyilvánulások, továbbá a vezető réteg különböző csoportjaiban jelerősödött érzékenység és fokozott "tapintat', vagyis tartózkodás a kérdés őszinte feltárásától. 

(Forrás: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, Budapest, 1984) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Súgó 1 hozzászólás

2013.03.20. 14:45 tom Nagy dolog, hogy ez a netről elérhető, köszönet érte.